Matolcsy, Pataky Attila és TV Maci a 2012-es ARC kiállításon

Jókedvvel, bőséggel – ez az idei ARC kiállítás mottója, ami szeptember 23-ig vehető szemügyre a budapesti 56-osok terén. A kreatív óriásplakátokat felvonultató nyílt színi, napi huszonnégy órában stírölhető tárlat idén is megcsillantja a magyar grafikusok, dizájnerek, Photoshop-művészek társadalomkritikai érzékét, és ugyan most is akadt pár erőltetett üzenettel házaló versenyző (negatív kedvencünk a “Legvidámabb barack” feliratú plakát, rajta bazinagy citrommal), azért a többség nem félt eredeti, azonnal ható, az aktuális hatalmat kifigurázó vizuális metaforákat felhányni az üres felületekre.

Mutatunk is párat ezekből, az egyiket kommentárral, a másikat anélkül, ahogy éppen esik – az első fotóblokkot TV Macival és Angry Birdsszel megtámadott Parlamenttel indítjuk, majd nemzeti konzultációs Mona Lisával zárjuk:

A Himnusz második sora természetesen előhívott némi szolidaritást is a kreatívokból, ennek megfelelően többen is alkottak az asztalra kerülő étel témakörében:

Örökké hálás feladat a pénzt megénekelni, hiszen abból mindenkinek vagy van, vagy alig van, vagy egyáltalán nincs, de legyen szó bármelyik alternatíváról, egyvalami biztos csak: hogy mindenki kapar érte. Természetesen itt már a felszínre tolulnak a levakarhatatlan politikai vonatkozások, így például a Simicska-Nyerges oligarcha urakról mintázott “Állami hirdetések. Bőséggel” szlogenű plakáton is, utalva az említett urak érdekeltségeire (olvasmány a témában). Ez kétségkívül a legerősebb, egyben a legmerészebb alkotás az ARC-on (mellette Pataky Attiláról kérdezik, hogy hová tűnt, de az már egy másik mű).

De ha már pénz és közérzet, akkor a mosolyogó fejek különféle megközelítései (biztos, hogy olyan jól érezzük magunkat, mint ahogyan olykor mutatjuk?) éppúgy megjelennek, mint Matolcsy György pénzkereső tekintete.

De volt olyan plakátkészítő, akinek plakátja egy élő performansszal vált csak teljessé: Dömötör László költő-képzőművész számlát ad arról, hogy számlát ad – minden bizonnyal utalva az egyéni vállalkozók nevetséges mértékben megnehezített sorsára:

Végül még néhány fotónk a helyszínről, ezeket most már felesleges rizsa nélkül biggyesztjük ide – a jó öreg ütős HVG-címlapokkal együtt, amikből idén is kiállítottak egy csomót -, de tessék a bejegyzés végéig letekerni, mert ott megmutatjuk a dobogó első helyére álló versenymunkát is.

Ez pedig itt Székely Petra Miért is lenne jó a kedvünk? című munkája, az első helyezett, ami a magyar rögvalóság elmúlt éveinek nyomorúságos pillanatait terelte össze egyetlen nagy, teátrális jelenetbe, benne Malévvel, vörösiszappal, Kossuth téri tüntetéssel, munkaügyi kilátástalansággal. Ezt iderakjuk teljes egészében (kattintható formában), alatta meg egy-egy részletet is felvillantunk belőle.